A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés” kiadványa a tavalyi évben beinduló gazdasági növekedés tartós fennmaradását vetíti előre. A gazdaság 2013 végén minden eddiginél szélesebb bázisú növekedési szerkezetet mutatott a termelői oldalon. Az összes meghatározó nemzetgazdasági ág emelte a GDP-növekedés rátáját, élen a mezőgazdasággal és az építőiparral.

A felhasználói oldalon is kiegyensúlyozott volt a gazdaság teljesítménye, hiszen a külső és a belső forrásokra közel azonos mértékben támaszkodott. Az exportot a javuló nemzetközi konjunktúra segítette. Az uniós forrásokból megvalósuló állami és önkormányzati nagyberuházások vezérelte bruttó állóeszköz-felhalmozás mellett pedig már a gyorsuló fogyasztás is élénkítette a belső keresletet.

Előre tekintve, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a gazdasági növekedés 2014-ben és 2015-ben is kiegyensúlyozott marad, mivel a nettó export és a belső felhasználás is pozitívan járul hozzá a GDP bővüléséhez. A külkereskedelmi többlet fennmaradását az erőre kapó nemzetközi gazdasági környezet vezérli, míg a belső motor már a fogyasztás lesz. Az MNB Növekedési Hitelprogramjának második szakasza iránti jelenlegi lanyha érdeklődés 2014 második felében erősödhet, segítve ezzel a versenyszféra beruházásainak bővülését, így a szektor jövőre átveszi az állami nagyberuházások vezérlő szerepét. A fogyasztás növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése hajtja, amit a növekvő foglalkoztatottság, az emelkedő reálbérek, az újabb közműdíj csökkentés és így az alacsony infláció segít. Ezek mellett a fogyasztói bizalom erősödése csökkenti a mérlegalkalmazkodás és az óvatossági motívum fogyasztást visszafogó szerepét, mely negatív hatás 2015-ben meg is szűnhet.

Jövőre a hazai gazdaság eléri kapacitási korlátait, így a reálgazdaság bővülési üteme az ideinél visszafogottabb lehet. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 2,5 százalékot, míg jövőre a 2,0 százalékot.

Az éves infláció idén és 2015-ben is végig a jegybank 3 százalékos célja és a maginfláció alatt marad. A korábbi közműdíj csökkentések 2014-ben kikerülnek a bázisból, de az újabb rezsicsökkentések még visszafogják a pénzromlás ütemét, ahogyan a negatív kibocsátási rés dezinflációs hatása is. Jövőre ugyanakkor az infláció fokozatos felpörgésére számítanak az elemzők: tekintettel a bázishatásokra és a kereslet oldali inflációs nyomásra, az év végére a jegybanki célra emelkedhet a mutató. A monetáris politika mozgásterét beszűkítette a Fed mennyiségi lazító intézkedéseinek kivonása és a kedvezőtlen globális kockázati környezet, noha az infláció további óvatos kamatcsökkentést lehetővé tenne. Az intézet elemzői arra számítanak, hogy az MNB lazító ciklusa a következő hónapokban eléri mélypontját.

A kiegyensúlyozott pálya mentén haladó növekedés nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási képességét, és bár a GDP-arányos mutató csökkenő pályára kerül, továbbra is magas szinten maradhat. A költségvetési hiány a Századvég Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint az egymást követő negyedik évben, vagyis 2014-ben is 3 százalék alatt maradhat.