A Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodása szabályszerű, jól tervezett, gondos és az adófizetők érdekeit figyelembe véve takarékos - mondta Simor András, az MNB elnöke az Országgyűlés költségvetési bizottságának hétfői ülésén.

Simor András az Állami Számvevőszék által a jegybank működéséről készült értékelés megállapításait visszautasítva kijelentette: a magyar bankrendszerről szóló adatok átadása a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) jogszerű volt, és Magyarország, illetve minden magyar ember érdekében történt, hiszen az ország pénzügyi stabilitását szolgálta.
A jegybankelnök kijelentette: nem értenek egyet az ÁSZ azon megállapításával, hogy az MNB az IMF részére történő adatszolgáltatással túllépte volna hatáskörét, és megsértette volna a hitelintézeti törvényt.
Simor András szerint a jegybanknak ráadásul az IMF alapokmányának, illetve a megkötött hitelszerződés értelmében nem is lett volna jogi lehetősége arra, hogy ne adjon ki adatokat. Emlékeztetett: az IMF illetékese 2008 november 25-én juttatta el a jegybanknak írásban a listát, a további adatszolgáltatás alapját.
Leszögezte: sem magánszemélyek, sem vállalatok ügyleteit nem fedte fel a jegybank, csak bankokról adott információt, "mert az Magyarország érdekében állt".
A jegybankelnök emlékeztetett: a 2008-as IMF-megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd eurónyi forrást kapott a nemzetközi szervezettől, miközben spekulatív támadás volt Magyarország ellen, ráadásul folytak ki a források az országból. Hozzátette: akkor "kértünk és kaptunk" a bankoktól kötelezettségvállalást, hogy nem csökkentik magyarországi kitettségüket, és ezt kellett ellenőrizni.
Az IMF azért kérte az adatokat, hogy meggyőződjön, az a pénz, amelyet behozott az országba, "nem folyik ki a második oldalon", és az IMF-fel együtt könnyebb volt betartatni ezt a kötelezettségvállalást - mondta.
Arra a felvetésre, hogy az MNB miért utólag, 2012 decemberében szerezte be a kereskedelmi bankok hozzájárulását az adatszolgáltatásra, a jegybankelnök elmondta: 2008-ban a belső szabályozás alapján egyértelmű volt, hogy ezt az adatot akkor lehet kiadni, ha ehhez a bankok hozzájárulnak, és ezt a kötelezettséget "észlelték a kollégák", és a jogászok el is készítették a nyilatkozattervezetet.
Tájékoztatása szerint az utólagos belső ellenőrzés során megállapították, hogy a levél postázása elmaradt. A felelős több éve nem dolgozik a jegybanknál - tette hozzá.
Az MNB elnöke hangsúlyozta: amikor a számvevőszék 2012-ben felhívta a jegybank figyelmét arra, hogy ezek a dokumentumok nem érkeztek be, kiküldték a leveleket a bankok vezetőinek, hogy visszamenőlegesen járuljanak hozzá, és ezt egy héten belül "meg is tették". Anélkül küldték vissza, hogy bármilyen jogfenntartó nyilatkozatott csatoltak volna hozzá - mondta.
Simor András kérdésre válaszolva emlékeztetett: a nemzeti bank a 2008-as hitelszerződés keretében "egy fillért" sem adott bankoknak, így az OTP-nek, az FHB-nek, illetve az MFB-nek, hiszen azt a kormány tette. Szintén kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank a hét legnagyobb magyarországi bankról adott át adatokat a valutaalapnak, így az OTP-ről, illetve hat külföldi tulajdonú bankról.
Simor András kérdésre válaszolva elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos forrásból nem értesült arról, hogy büntetőeljárás indult volna ellene, csak a sajtóból.
A jegybankelnök a jegybanki működésről szóló számvevőszéki jelentés megvitatására összehívott ülésen leszögezte: az MNB-vel szemben számos eljárás indult az elmúlt időszakban, de valamennyit bűncselekmény hiányában megszüntették.
A bizottság elutasította azt a képviselői javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy az ülésen részt vevő Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke kérdésekre, illetve a büntetőeljárás folytatásáról szóló kérdésre válaszoljon.
A számvevőszéki jelentésnek a jegybank nem hatékony gazdálkodását kifogásoló passzusaira reagálva Simor András emlékeztetett: a jegybank megtakarítási programjának 92 százalékát teljesítette, amelynek értelmében a jegybank működési költségei 2006 óta reálértéken 40 százakkal, 20 milliárd forinttal csökkentek.
Ezen kívül a bankjegy- és érmekibocsátás ráfordításai ugyanezen időszak alatt 50 százakkal, azaz 30 milliárd forinttal csökkentek. "Az 50 milliárd forintos megtakarítás példaszerű, különösen azt figyelembe véve, hogy a jegybank ezt saját indíttatásra hajtotta végre" - tette hozzá.