Az árfolyamrés esetében egyszerűbb, az egyoldalú banki kamatmódosításnál rendkívül bonyolult számításra lesz szükség ahhoz, hogy kiderüljön, kinek mennyi jár vissza a tisztességtelennek ítélt banki gyakorlat miatt - írja a Napi Gazdaság.

Nem merik megbecsülni a pénzügyi elemzők a Kúria június közepén meghozott, a devizahitelek ügyében irányadó jogegységi határozata után, hogy a tisztességtelen árfolyamrés mennyibe is kerülhet a pénzügyi szektornak. A sajtóban megjelent számítások a 300 milliárdtól az ezermilliárd forintig terjednek. Ám mindez a kormányzat szerint is csak tippelés.

Az árfolyamrés esetében egyszerűbb a számítás. Itt vélhetően, a Kúriának a Kásler-perben hozott ítéletéhez hasonlóan, visszamenőleg behelyettesíthető a mindenkori jegybanki középárfolyam az alkalmazott árfolyamszinttel. Ám az egyoldalú kamatmódosítások esetében jóval bonyolultabb a helyzet. A felszámított kamat eleve több alkotóelemből áll, olyanokból is, amikre a bankoknak nincs hatásuk. Ilyen a CDS-felár, ami a szóban forgó időszakban többször változott. A Lehman Brothers-válság pillanatában például az egekbe szökött. Ezért nem mindegy, hogy az egyes ügyfelek szerződéskötésekor (abban a pillanatban) milyen volt az ország kockázati megítélése. Szintén nem mellékes, hogy milyen az egyes ügyfelekhez köthető kockázat, amit a bank hitelkihelyezéskor felvállalt. Nyilván más megítélés alá esik mondjuk egy 100 ezer forintos jövedelmű igénylő és olyasvalaki, aki ennek a többszörösét keresi. Ezek ismeretében egy esetleges uniformizált megoldás nem feltétlenül lehet mindenki számára méltányos. Lesznek, akik nyernek, és lesznek, akik buknak. Ez utóbbiak jó eséllyel bíróságon kereshetik igazukat, ami temérdek perhez vezethet, szembe menve a jelenlegi kormányzati szándékkal.

A lap információi szerint nagy a bizonytalanság a bankok között is, mivel nem tudják, hogy mennyire kell szó szerint értelmezni a kormányzati kommunikációt: a bankoknak minden szóba jöhető forintot meg kell fizetniük az ügyfeleknek. A bizakodóbb vélemények szerint a jelenleg is zajló egyeztetéseken a kormányzat és a Bankszövetség között létrejöhet egy alku, aminek keretében a bankok fizetnek, cserébe csökkenhet az államkasszába befizetendő adóterhük. Mások akár a legbrutálisabb változatot is elképzelhetőnek tartják.

Felmerülnek alkotmányos kérdések is. Az Alkotmánybíróság a devizahitel-szerződések kapcsán úgy döntött, bizonyos körülmények között van lehetőség belenyúlni a szerződésekbe, de csak úgy, hogy az ne jelentsen az egyik félre nézve túlzott terhet. Márpedig Rogán Antal szavai szerint a rendezésben minden teher a bankokra fog hárulni.