Sorra érkeznek az Alkotmánybírósághoz a bankok panaszai. A hitelintézetek a Kúria jogegységi határozata és a júliusi adósmentő csomag visszamenőleges eltörlését kezdeményezik. Némelyik pénzügyi szervezet csupán azt panaszolja, hogy az árfolyamrés semmisségét nem lehet a bíróságon megkérdőjelezni, mások az egyoldalú kamatemelés érvénytelenségével sem értenek egyet - írja aMagyar Nemzet.

Miközben az Alkotmánybíróság folyamatosan tárgyalja azokat a bírói kezdeményezéseket, amelyeket a Fővárosi Törvényszék és az ítélőtábla szakemberei nyújtottak be az egyoldalú kamatemelés kapcsán az állam ellen indított peres ügyekben, az Ab-t több hitelintézet is megkereste. Eddig három alkotmányjogi panaszról lehet tudni.

Az első pénzügyi intézmény még csak azt kifogásolta, hogy a Kúria júniusi jogegységi határozata, és az annak nyomán megfogalmazott júliusi adósmentő törvény az árfolyamrést minden további vizsgálat nélkül, eleve tisztességtelennek és érvénytelennek nyilvánítja. A bank okfejtése szerint nem fogadható el, hogy az árfolyamrés ügyében nem lehet bírósághoz fordulni, a perlést a törvény csupán az egyoldalú kamatemelés miatt engedi meg.

Az elmúlt napokban regisztrált újabb beadványok már azt állítják, hogy a kamatemelés érvénytelenségéről szóló szabályozás is sérti az alaptörvényt. A hitelintézetek a bíróságon elvben igazolhatják ugyan, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételeik érvényesek voltak, tisztességes eljárásra azonban – a beadványok szerint – az állam ellen indított perekben tulajdonképpen nincs mód. A pénzügyi intézmények úgy vélik: senkinek sincs elegendő ideje, hogy felkészüljön a tárgyalásra, emellett a szabályok nem engedik meg az összes bizonyíték felvonultatását.

Az Ab-nek az új beadványok nyomán minden bizonnyal a nemzetközi összefüggéseket is meg kell vizsgálnia. A bankok ugyanis hivatkoznak az Európai Unió alapjogi chartájára, s az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló 1950-es római egyezményre is. Emellett ismertetik az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát. Összegzésük szerint a kamatemelések miatt indított perekben nem érvényesül a fegyveregyenlőség elve, az államot ugyanis szerintük valójában több jog illeti meg, mint a bírósághoz forduló pénzügyi szervezeteket.

A másik szálon közben folytatódik az Ab-n a Fővárosi Törvényszék és az ítélőtábla bírái által kezdeményezett vizsgálódás. Az Alkotmánybíróság a hat közül jelenleg három ügyet elemez. A testületnek kilencven napon belül, december elejéig kell határoznia arról: összhangban van-e az alaptörvénnyel, hogy a hitelintézetek a bíróság előtt igazolhatják korábbi, egyoldalú kamatemeléseik tisztességes voltát. Az Ab vélhetően nem vár az utolsó pillanatig, s hamarosan nyilvánosságra hozza döntését.