A biometrikus rendszerek alkalmazásából következő adatok kezelése olyan többletinformációval járhat, amiből különleges adatnak minősülő következtetéseket lehet levonni, éppen ezért használatuk szigorú törvényi szabályozást igényel – mondta el a Rádió Orientnek Péterfalvi Atilla. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke leszögezte, a legfontosabb cél, hogy alkalmazásuk során az állampolgárok alapjogai ne sérüljenek.

A technológia fejlődésével egyre inkább terjednek a biometrikus rendszerek, mert bizonyos azonosítók sokkal biztonságosabbak, mint a hagyományosak, ilyen lehet az ujjlenyomat, az arcképfelismerés, a vénaszkenner vagy az írisz-azonosítás. A biometrikus adatok kezelése azért vet fel adatvédelmi kérdéseket, mert olyan többletinformációval járhat, amiből akár különleges adatnak minősülő következtetéseket is le lehet levonni – hívta fel a figyelmet Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint éppen ezért sokkal inkább érinti az állampolgárok magánszféráját, mint egy hagyományos azonosítási mód.

Ennek okán az elnök rádiónkban kifejtette, jogszabály-módosítást kezdeményezett az igazságügy-miniszternél, amiben arra tesz javaslatot, hogy külön kerüljön megfogalmazásra a biometrikus adat fogalma és a kezelésére nézve külön szabályokat alkossanak.

A hatóság ezen eszközök alkalmazásakor azt vizsgálja, hogyha biometrikus azonosításra kerül sor, akkor az megfelel-e a szükségesség-arányosság-alkalmasság hármas kritériumának, ugyanis csak úgy, mint a hagyományos adatkezelések kapcsán, kizárólag ezek teljesülése esetén sérthet alapjogot a technikai eszközök alkalmazása. Péterfalvi azonban hozzátette, a biometrikus azonosítók alkalmazása esetén még ezeken a kritériumokon túl azt is vizsgálja a hatóság, hogy az azonosításnak létezik-e alternatívája.

Magyarországon még nem üzemel biometrikus azonosításon alapuló arcfelismerő rendszer közterületen – cáfolta a sajtóban megjelent értesüléseket Péterfalvi Attila. Amennyiben azonban bevezetésükre sor kerül, használatukat az elnök szerint külön törvényben, szigorú szabályok mentén kellene lefektetni. „Ebben a tekintetben megfelelő garanciákat kell majd biztosítani annak érdekében, hogy az állampolgárok ne gondolhassák, hogy tömeges megfigyelésről van szó” - szögezte le az elnök.

Mint azt rádiónkban kifejtette, az adatvédelmi hatóság azt a fajta azonosítási módot tartja kevésbé beavatkozónak a magánszférába, ahol a biometrikus azonosító kódját (sablont) egy olyan kártya tartalmazza, ami az állampolgárnál van, hiszen akkor a kártyán lévő adatot hasonlítja össze például az ujjlenyomattal. Ezzel elkerülhető, hogy egy külön adatbázisban kezeljék a személyek adatait, mint például a ferencvárosi stadion esetében.