1989 folyamán - 25 éve - Magyarországon és a többi közép- és kelet-európai szocialista országban visszafordíthatatlan változások indultak el, átalakultak a gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a magyarországi - és a szocialista blokk többi országában párhuzamosan zajló - változások fontosabb eseményeiről 1989. május 12-18. között:

Magyarországi változások:

• 1989. május 12. - A Videoton bejelentette: devizáért árusító boltokat nyit, amelyekben a vállalatcsoport exportra készített szórakoztatóelektronikai termékeit árusítják majd.
• 1989. május 13. - A Minisztertanács soron kívüli ülésén úgy döntött, hogy a további vizsgálatokat igénylő kérdések tisztázása érdekében azonnali hatállyal felfüggesztik a bős-nagymarosi vízlépcső nagymarosi munkálatait. A kormány egyben felhatalmazást kért az Országgyűléstől, hogy tárgyalásokat folytathasson a szerződés módosításáról a csehszlovák féllel.
• 1989. május 13. - Székesfehérvár város tanácsának végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a Lenin és a Vorosilovgrád lakótelepek visszakapják történelmi nevüket, a városrészeket ismét Palotavárosnak, illetve Vízivárosnak nevezik.
• 1989. május 14. - Megnyílt Pécsett a Lenau-ház, a dél-dunántúli németség szellemi és művelődési központja.
• 1989. május 15. - Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról Korom Mihály, akinek visszahívását az Magyar Demokrata Fórum (MDF) kiskunfélegyházi szervezete kezdeményezte. Másnap lemondott mandátumáról Varga Gyula is, akinek visszahívásáért az MDF és a Fidesz zalaegerszegi szervezete indított aláírásgyűjtést.
• 1989. május 15. - A Művelődési Minisztérium és Soros György magyar származású amerikai üzletember megállapodást írt alá, amelynek értelmében a Soros Alapítvány növeli a magyarországi tudományos, kulturális, oktatási és egészségügyi programok támogatását.
• 1989. május 15. - Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára a The New York Times című amerikai lapnak nyilatkozva kifejtette: Magyarországnak nyolcmilliárd dollár külföldi tőkére van szüksége a következő öt évben, hogy korszerűsíthesse gazdaságát és törleszthesse tizenöt milliárd dolláros adósságát. Grósz azt is kifejtette: az MSZMP-nek nem áll szándékában, hogy a többpártrendszer keretei között elveszítse ellenőrzését az ország fölött.
• 1989. május 16. - Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke a parlamentben ismertette a kormány csomagtervének részleteit: jelentősen csökkentik a költségvetési támogatásokat, a védelmi kiadásokat és az államigazgatási költségeket, megadóztatják a bankok inflációs nyereségét, a veszteséges vállalatokat nem szubvencionálják tovább, de élénkítik a kis- és közepes vállalkozásokat.
• 1989. május 16. - A helyi és megyei agrár-reformkörök képviselői létrehozták országos szervezetüket, az Országos Agrár-reformkört.
• 1989. május 17. - Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, államminiszter a pártfőiskolán tartott előadásában azt mondta: az MSZMP-nek reformpárttá kell válnia, de ha az ország gazdasági helyzetében és az életkörülményekben nem sikerül javulást elérni, ez nem sikerülhet. Nyers szerint fennáll a jobboldali visszarendeződés veszélye, ha nem valósul meg a többpártrendszerre való békés átmenet. A főtitkárváltás szükségességéről feltett kérdésre úgy válaszolt: ebben a kérdésben demokratikusan ki kell kérni a tagság véleményét.
• 1989. május 17. - A kormány és a hivatalos szakszervezeti szövetség, a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) vezetőinek találkozóján megállapodtak, hogy 1989-ben nem emelik a víz- és csatornadíjakat, ugyanakkor júniustól nő a háztartási energia ára, amit a nyugdíjak és a családi pótlék emelésével, valamint a tanácsok szociális hitelkeretének növelésével kompenzálnak.
• 1989. május 18. - Az állami költségvetés hiánya miatt a kormány a háztartási energia árának június 1-jétől hatályos, 20 százalékos emeléséről döntött. A közforgalmú úthálózat fejlesztésére és fenntartására útalapot hoztak létre, emiatt a benzin már másnap két forinttal drágult literenként.

Kelet-európai változások - válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:

• 1989. május 12. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák sajtó először számolt be arról, hogy folyik a szovjet alakulatok kivonása az országból.
• 1989. május 12. LENGYELORSZÁG: A kormány törvénytervezetet fogadott el, amelynek értelmében az 1980 augusztusát követő időszakban politikai indíttatásból elkövetett különféle bűncselekmények esetében törlik a büntetéseket, vagy leállítják a folyó bűntető eljárásokat.
• 1989. május 12. ROMÁNIA: Az export növelése érdekében törvényerejű rendelettel átszervezték a külkereskedelmi vállalatokat, és e cégek dolgozóinál érdekeltségi rendszert vezettek be.
• 1989. május 12. SZOVJETUNIÓ: A leningrádi államügyész egy tévéműsorban azzal vádolta meg az állami szerveket, hogy akadályozzák a szervezett bűnözés elleni nyomozásokat, ezt követően a Legfelsőbb Tanács vizsgálóbizottságot nevezett ki az ügy tisztázására.
• 1989. május 13-14. SZOVJETUNIÓ: Az észtországi Tallinnban "balti gyűlést" tartott az észt és a lett Népfront, valamint a litván Sajudis 400 képviselője, továbbá a három köztársaságnak a szovjet parlamentbe megválasztott ötven küldötte. Az együttműködési megállapodást kötő három népfrontmozgalom állást foglalt a balti köztársaságok fokozottabb politikai, gazdasági és kulturális önállósága mellett, s követelte a három balti állam szovjet bekebelezését lehetővé tevő 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának érvénytelenítését.
• 1989. május 14-18. SZOVJETUNIÓ: Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának (SZKP KB) főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hivatalos látogatást tett Kínában, lezárva a három évtizedes szembenállást.
• 1989. május 15. CSEHSZLOVÁKIA: A szövetségi kormány a bős-nagymarosi vízlépcső nagymarosi munkálatainak felfüggesztéséről két nappal korábban hozott magyar döntésre válaszul leszögezte: az egyoldalúan hozott döntést indokolatlannak és nemzetközi jogi szempontból megalapozatlannak tartja.
• 1989. május 15. JUGOSZLÁVIA: Megalakult az új szövetségi államelnökség, amelynek elnökévé egy évre a Szlovéniát képviselő Janez Drnovseket választották meg. A testület létrejötte politikai nemzedékváltást jelentett, mert egyik tagja sem dolgozott közvetlenül együtt a néhai Tito elnökkel.
• 1989. május 16. ROMÁNIA: "A területi-közigazgatási szervezés javításáról" elfogadott államtanácsi törvény alapján tizenkét községet vontak össze a magyar többségű Hargita megyében.
• 1989. május 17. CSEHSZLOVÁKIA: Feltételesen, másfél évi próbaidőre szabadlábra helyezték Václav Havel drámaírót, a legismertebb csehszlovák ellenzékit, akit februárban felbujtás és meg nem engedett tüntetésen való részvétel miatt ítéltek nyolc hónapi szabadságvesztésre.
• 1989. május 17. JUGOSZLÁVIA: A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) Központi Bizottsága Koszovó helyzetét az ország legsúlyosabb problémájának minősítette, amely megosztja az ország vezetését és társadalmát. A szerb kormány még aznap elfogadta a köztársaság új nemzetiségi oktatási törvényét, amely mintegy 2,1 millió nemzetiségi lakost érintett, és amely - hivatalos vélemény szerint - nem veszélyezteti a nemzetiségek jogát, hogy anyanyelvükön tanuljanak.
• 1989. május 17. LENGYELORSZÁG: A szejm törvényben szabályozta az állam és a katolikus egyház viszonyát, ezzel 37 éves joghézag szűnt meg az alkotmányban deklarált, de törvényileg szabályozatlan vallásszabadsággal kapcsolatban, amivel elhárult a legnagyobb akadály a lengyel-vatikáni diplomáciai kapcsolatok felvétele elől.
• 1989. május 17. NDK: Megkezdődött a szovjet csapatok részleges kivonása, elsőként a Potsdam megyei Jüterborgból indult haza egy harckocsizó hadosztály.
• 1989. május 17. ROMÁNIA: Románia ENSZ-nagykövete a belügyekbe való beavatkozásnak minősítette, hogy az ENSZ különleges megbízottat jelölt ki az emberi jogok romániai helyzetének vizsgálatára, mert véleménye szerint országában maradéktalanul érvényesülnek a nemzetiségek és a hívők jogai.
• 1989. május 17. SZOVJETUNIÓ: Az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának plénumán élesen bírálták a többpártrendszerre, illetve a tagköztársaság állami önállóságára irányuló törekvéseket. Másnap az észt parlament törvényt fogadott el arról, hogy Észtország 1990. január 1-jétől áttér a teljes gazdasági önelszámolásra, és saját fizetőeszközt vezet be.
• 1989. május 18. JUGOSZLÁVIA: Rijekában sztrájkok kezdődtek az 500 százalékos infláció, a megélhetési költségek rohamos növekedése és az életszínvonal csökkenése miatt.
• 1989. május 18. SZOVJETUNIÓ: Kazahsztánban a szemipalatyinszki kísérleti atomrobbantások leállítását követelő társadalmi mozgalom alakult.
• 1989. május 18. SZOVJETUNIÓ: A litván Legfelsőbb Tanács módosította a köztársasági alkotmányt, így ezután a Szovjetunió törvényei, állami és egyéb irányító szerveinek rendelkezései Litvániában csak akkor érvényesek, ha azokat a köztársaság Legfelsőbb Tanácsa is elfogadta. Az ülésszakon törvényt hoztak Litvánia állami függetlenségéről, valamint a litván köztársaság gazdasági önelszámolási rendszeréről is.